6.rész

Sziasztok! Meghoztam a kövi részt! Örülnék neki, hogy ha valaki egyáltalán olvassa, hogy írna véleményt...:)
Sokat ugrunk iőben ebben a részben is. Lehet, hogy nehezen lehet követni, de szerintem ha figyelsz fel tudod fogni XD

6.rész
*Dóri*
 Ez a 3 nap amíg a fiúk itthon voltak nagyon gyorsan elment.  Az utolsó reggel csak ültem az ágyon, és néztem Louist ahogy pakolja a cuccait. Lementünk reggelizni.
-Meddig nem látunk most majd titeket?-kérdezett Szandi.
-5 hónapig.-válaszolt Harry szomorúan.
-Mért csak olyan soká?
-Mert a turnéból még 10 hónap van és annak a közepén lesz még 3 napunk itt Londonban.-magyarázta Lou.
-Vagyis akkor azalatt is végig koncerteztek?!-kezdtem el könnyezni.
-Naggyából igen, de azért rátok mindíg lesz időnk.-mosolygott Louis.
Mikor végeztünk én nekiálltam mosogatni. Szandi és Harry felmentek. Louis ott maradt velem és beszélgettünk.
-Dóri én nem szeretnélek itthon hagyni egyedül.-mondta.
-Nemleszek egyedül, Szandi ittlesz nekem. És különben sem mondhatod le a turnét.-mondtam.
-Nem, azt tényleg nem. De te velem jöhetnél?!-csillant fel a szeme.
-Biztos vagy benne?-kérdeztem.
-Igen, a legbiztosabb. Így vigyázhatok rád és a babára!-mosolygott.
--És Szandi?-kérdeztem.
-Természetesen jön ő is.-mondta.
Épp ekkor rohant be az ajtón Szandi.
-Dóri beszélnünk kell.-vigyorgott.
-Asszem akkor én kimegyek.-mondta Lou és kiment.
-Szóval? Mi történt.-kérdeztem.
-Azvan, hogy Harry megkért mennyünk velük a turnén.-vigyorgott.
-Nane! Én is épp most beszéltem meg ezt Louis-val.-vigyorogtam.
-Klassz, akkor irány pakolni.
Felmentünk, összepakoltunk, majd elmentünk. A következő hely nem is volt messze. Párizsba mentünk.
Így, hogy eljöttünk a fiúkkal, nagyon repül az idő. Észre sem vettük és elment 5 hónap.

*****************************5 hónappal később****************************

Végre hazamentünk. Rég voltunk már otthon. Persze a fiúknak ez sem szabadidő volt. Itt is mind a 3 napot végig koncertezték. A hasam már elég nagy volt. Mint kiderült az ultrahangos vizsgálaton, ikreink lesznek. Nagyon örültünk neki. Az utolsó nap Londonban az utolsó koncerten ültünk. Mi minden koncertet végig tomboltuk. Vagy a színpad szélén ülve, vagy az első sorokból. Az utolsó előtti dal végén minden elsötétült. Most ott álltunk az első sorban. A fiúk eltűntek, sekép sehang. Azthittuk szórakoznak, vagy, hogy vége van. Egyszer csak hirtelen még mindig sötétben elkezdték a Little Things-t gitáron, majd  kivetítőn egy szöveg  volt.  Dóra Cullen! Megtisztelnél-e azzal a különleges keggyel, hogy hozzám jössz? :) Ennyi állt a kivetítőn. Ekkor a reflektor fény Louisra irányult aki egyik kezében a mikrofonnal énekelt, a másikban egy gyűrűt tartott. Könnyeim rögtön folyni kezdtek. Felsétáltam a színpadra és megálltam Lou előtt. Ott térdelt előttem, abbahagyta az éneklést megfogta a kezem és a szemembe nézett.
-I-igen.-szipogtam mosolyogva.
Louis fölállt, az ujjamra húzta a
gyűrűt, majd megcsókolt. A közönség ujjongott és tapsolt.

A gyűrű:

Leénekelték az utolsó dalt, majd visszamentünk a hotelba. Nemértem minek kellett hotel, ha itt lakunk, de mindegy. A turné többi része nagyon jól telt. Mi végig az esküvőt terveztük, és a babák nevét.

***************************3 hónappal később.*****************************

Arra keltem, hogy rettenetesen fáj a hasam. Éreztem valami nedveset, és rájöttem elfojt a magzatvíz.
-Louis kelj fel!-rázogattam.
-Dóri nemost! Nagyon fáradt vagyok.-fordult el.
-De Louis ez fontos. Jön a baba, vagyis jönnek a babák.-szóltam.
-Majd reggel.-nyavalygott. -Vár, hogy mivan?-pattantak ki a szemei.
-Jól hallottad. Ne szórakozz hívd a mentőt, vagy vigyél kórházba.
-Hívom a mentőket.-pattant ki és tárcsázta a mentőket.
A mentők perceken belül megjöttek, és már vittek is be. Louis is jött velem.
-Tarts ki szívem.-szólt idegesen.
-Nyugi Lou, még jólvagyok.-jól kihangsúlyoztam a "még" szót.
Pár perc múlva betoltak egy műtő féleségbe.  Kaptam gyógyszereket, és infúziót. Közben megjött Szandi és Harry. Mikor beléptek az ajtón jött egy nagy fájdalom és ordítottam.
-Úriten Dóri, Jólvagy?-rohant Szandi.
-Fogjuk rá.-eőltettem egy mosolyt.
-Hoztunk egy kis kaját, meg üdítőt.-szólt Harry.
-Köszönöm. Éhen halok.-mosolyogtam hálásan.
Pár óra múlva mikor már a fájások egyre gyorsabbak és nagyobbak voltak, bejött egy orvos. Kiküldte Szandit és Harryt, de Louis maradt. Előkészültünk, mert aztmondták perceken belül megszülök. Louis végig fogta a kezem. Szerintem már a vérkeringést is kiszorítottam belőle. Egy óra szenvedés és fájdalom után megszültem. 2 gyönyörű kisfiunk lett. Benjamin William Tomlinson és Martin Harold Tomlinson. 2014.szeptember 26.

5.rész

Sziasztok! Meghoztam a kövit :) A részről csak annyit, hogy ez most egy ilyen töltelék rész lett, mert kb. 2-3 hónapot írok le egy részben. Ettől függetlenül azért remélem tetszik. :)

5.rész

*Szandi*
Lefagytam. Nemtudtam mit mondjak. El sem akartam hinni. Kellett egy pár perc, hogy felfogjam mi is történt.
-Ez most komoly? Vagy csak szórakozol velem?-kérdeztem.
-Nem szórakozok. Halálosan komoly.-mondta.
-És ezt Louis tudja már?-kérdeztem.
-Nem. Még csak te tudod!-Mondta, és szemébe könnyek gyűltek.
-Miért sírsz?-kérdeztem.
-Mert azthittem legalább te örülni fogsz majd. És Louis mit fog szólni?-kérdezte.
-Én örülök neki. Csak még nem fogtam fel. Biztos Lou is örülni fog.-mosolyogtam, majd megöleltem.
-Mennyünk csináljunk valami kaját.-mondtam.
-Oké.-mondta.
-Én felhívom a fiúkat, hogy hozzák át a többieket, és majd itt bejelentjük. Oké.-kérdeztem.
-Oké.-mondta, közben előszedte a főzős cuccokat.
Én felhívtam a fiúkat, aztán segítettem Dórinak. Megfőztünk, megterítettünk, majd  még beszélgettünk egy kicsit mielőtt megjöttek. Perrie és Sophia is eljött. Bejöttek, mindenki sorba köszönt, majd leültünk enni.

*Dóri*
Nem voltam a legjobban. Nagyon fájt a hasam, és kicsit émelyegtem is.
-Minden rendben van Dóri.-aggódott Louis.
-Persze minden oké.-erőltettem egy mosolyt.
-Biztos?-kérdezte.
-Igen, jól vagyok. Viszont, ebéd után szeretnék valamit elmondani.-mondatm.
Mikor végeztünk az ebéddel Szandi mindenkit beterelt a nappaliba, míg én összepakoltam.
-Készen állsz?-kérdezte.
-Igen.-sóhajtottam idegesen.
-Nyugi. Nem lesz baj.-mosolygott.
-Oké mennyünk.-mondtam.
Kimentünk a nappaliba, Szandi leült, én megálltam a többiekkel szemben. Ránéztem Louis-ra, aki kétségbeesetten nézett rám, csak rámosolyogtam, majd ránéztem Szandira. Biztatóan bólintott, majd belekezdtem.
-Szóval.. Nemtudom, hogy mondjam el, és azt sem, ki, hogy fogy reagálni, de szeretném, ha mindenki tudná.-kezdtem bele, elég nehezen.-Azvan, hogy én...-ránéztem szerelmemre, aki kétségbeesett tekintettel figyelt.-Én...terhes vagyok.-sóhajtottam.
 -Úristen Dóri. Nagyon megijesztettél. Azthittem nagyobb baj van. Én nagyon örülök ennek.-mondta Louis vigyorogva.
-Akkor már nekünk is van egy bejelenteni valónk.-szólalt meg Perrie.
-Én is terhes vagyok.-mosolygott.-

*Szandi*
Mindenki körül állta a 2 lányt, és nagyon örültek, kivéve egy valakit. Harryt. Kis gondolkodás után rájöttem, hogy miért ült olyan kétségbeesett arcal. Szemembe könnyek gyűltek màr a gondolattól is. Odasétáltam és legugoltam vele szemben.
-Harry ugye nem?-kérdeztem.
-Nemtudom.-láttam, hogy könnyeivel küzd.
-De ti védekeztetek, nem?
-Nemtudom, nem emlékszem.-szipogott.
-Harry nesírj, még semmi nem biztos. Nerontsd el a többiek kedvét.-kértem.
-De én nemakarlak elveszíteni.-mondta.
-Nemfogsz Haz, szeretlek.-és megcsókoltam.
-Ènis téged.-mosolygott.
Összekulcsoltam ujjainkat és odasétàltunk a többiekhez. Gratuláltunk Perrie-éknek és Dóriéknak. Kicsit még beszélgettünk, majd a társaság hazavonult.

*Harry*

Miután mindenki hazament és csak négyen maradtunk, leültünk beszélgetni.
-Nézzétek, neharagudjatok, de most én leszek a hangulat romboló.-álltam fel. Csak kérdőn néztek rám.
-Nézd Dóri! Bármennyire szeretném, hogy ne legyen igazam, de lehetséges, hogy én vagyok a baba apja.-sóhajtottam.
Dóri szemébe könnyek gyűltek, de Lou is szipogott. 
-Most indulunk a kórházba!-szólt Louis.
-Minek mennyünk oda?-kérdezte Dóri.
-DNS vizsgálatot csináltatunk.-jelentette ki.
-Oké. Mennyünk.-mondták a lányok kórusban.
Felöltöztünk, kocsiba ültünk, és elmentünk. Mindenkitől vettek DNS mintát kivéve Szandit. Hazakuüldtek, mert az eredmény csak egy hét múlva lesz meg.

********** Egy héttel később**********

*Szandi* 
A fiúk próbán voltam, ezért ketten taxiztunk be a kórházba. Elhoztuk a borítékot, de még nem néztük meg. Amint hazaértek  a fiúk, felmentünk az egyik szobába.Dóri leült az ágyra a borítékkal, míg mi megálltunk vele szemben. Nagyon izgultam, szorítottam Harry kezét. Dóri kinyitotta a borítékot nagyon lassan, remegő kézzel.
-A baba apja..........
-Jajj Dóri monddmár!!-kértem.
-Az apa Louis!-sikoltott fel.
Egyből Harry nyakába ugrotam, és megcsókoltam. Dóri is hasonló képpen volt Louis-val.
  2 héttel később már a reptéren àlltunk sírva. Harry odajött hozzám.
-Minden nap felhívlak megígérem. Vigyázz magadra és Dóriékra. Nagyon szeretlek.-csókolt meg. Ő is szipogott. 
-Ti is vigyázzatok magatokra. Ès is nagyon szeretlek.-majd utoljára megcsókoltam és elment.
Dóriék is búcsúzkodtak, de azt nem hallottam. Ők is sírtak, majd Lou utoljára megcsókolta és elment. Dórival néztük ahogy a repülő elszáll. Turnézni mennek. Több mint egy hónapig nemis látjuk őket. Hazamentünk. Olyan üres volt a ház nélkülük. Azóta nagyon lassan telnek a napok és unalmasan. 

******Egy hónappal később********

Ma végre hazajönnek a fiúk. Ebédre itthon lesznek, így Dórival csináltunk kaját. Dóri pocakja már kezd egész jól látszani. Pont kész lettünk mire a kocsi leparkolt. Nyilt az ajtó és mi egyből szerelmeink nyakába ugrottunk. Harry azonnal ledobta a csomagjit, felkapott és megpörgetett. Megcsókolt és vagy öt percig szorongatott. A többiek nemjöttek most át.
-Annyira hiányoztatok. Nahát Dóri de megnőttel.-vigyorgott.
Dóri csak elnevette magát. Leültünk enni közben beszélgettünk. Ebéd után mindenki felment a saját szobájába. Harry olyan fáradt volt, hogy 5 perc alatt bealudt. Ènis eléggé elfáradtam, aminek az lett az eredménye, hogy elaludtam.

4.rész

Sziasztok! Meghoztam  a kövit :) Mivel nem jutottam géphez így telorol rakom össze. Ebben a részben lesznek komoly fejlemények xD Dóri sajnálom ha nemtetszik, de most ez jött :D Kérek véleményt!! 

4.rész.
*Dóri*
A nap többi része gyorsan elment. Estefelé Louis el akart menni a szokásos esti sétára, de nekem nem volt kedvem.
-Majd én megyek!-kiabált Szandi.
-Hééj. Akkor ki marad itthon velem?-durcáskodott Harry.
-Majd Dóri itthon marad.-mosolygott.
-Oké.-egyezett bele szomorúan. 
-Szeretlek!-sétált oda Szandi és megcsókolta.
-Ènis téged. Vigyázzatok magatokra.
-Igenis anyu.-röhögött Lou.
-Szeretlek.-jött oda és megcsókolt.
-Ènis téged. Siess haza.
Oké. Sziasztok.-és ezzel elmentek.
Mi csak beszélgettünk Harryvel már vagy egy órája.
-Hol vannak már?-aggodalmaskodtam.
-Nyugi, hazaérnek. Nemrég mentek el.-nyugtatott Harry.
-oké. Csináljak valamit enni?-kérdeztem.
-Nemkell, inkább igyál meg egy pezsgőt velem.-vigyorgott.
-Tudod hogy még nem iszom.-mondtam.
-Tudom, de egy pezsgőtől nem lesz semmi bajod.-mondta.
-Végülis igazad lehet. Oké legyen.-adtam meg magam.
HIBAVOLT. Pezsgőzés után kiesett egy pár óra, majd egyszer csak felébredtem. Az ágyban voltam. Nem a sajátomban. Harryék ágyában. Ráadásul meztelenül. Mellettem Harry békésen szuszogott, szintén meztelen. Ekkor jöttem rá mit is tettünk. Ránéztem az órára. Már több mint 4 órája elmentek Szandiék. Gyorsan felöltöztem, majd leszaladtam. Nem voltak még itthon. Megláttam a telefonomat, volt egy üzenetem. Louis írt. Azt írta le, hogy beugrottak a boltba ezért kicsit késnek. Megtaláltam az asztalon a poharakat és az üres üvegeket. Rájöttem, hogy mi nem csak pezsgőztünk. Felszaladtam Harryhez, hogy felkeltsem, de már ébren volt. Ült az ágyon, már alsóban, arcát tenyerébe temette és szipogott.
-Harry.-szóltam. Felkapta a fejét, szeme vörös volt és könnyes.
-Dóri. Mi...mi..t..télleg??-szipogott.
-Attól tartok igen.-kezdtek nekem is folyni a könnyeim.
-Beszélnem kell Szandival.-mondta.
-Még nincsenek itthon.-mondtam.
Átmentem a saját szobámba, becsuktam az ajtót és lecsúsztam. Térdeimet felhúztam, fejemet ráhajtottam és zokogtam.

*Szandi*
Hazafelé eszembe jutott, hogy kéne valami kaja. Louis írt Dórinak, hogy késünk. Bevásároltunk, majd hazamentünk. Felszaladtam a szobámba, mert Harry nem volt lennt. Kinyitottam az ajtót, és megláttam Harryt. Az ágyon ülve szipogott. 
-Úristen Harry! Mitörtént?  Bajvan?-kérdeztem.
Igen méghozzá nagyon nagy.-szipogot. Kezdtem megilyedni.
-Monddmár mitörtént!?-kértem.
Èn...én...én...meg...meg...megcsaltalak.-zokogott. Itt már énis sírtam.
-De.... Mikor? Hogyan? Kivel??
-Amíg nem voltál itthon... részegen...és...és...Dórival.-itt már nagyon sírt és énis.
Àtrohantam Dórihoz.
-Hogytehetted ezt? Hogyvoltál képess? Egyáltalán bele gondoltál mit teszel? Miért csináltad?-zúdítottam rá a kérdéseket sírva, és ordítva. Ekkor belépet Louis.
-Mitörtént? Mért kiabáltok? Baj van?
-Óóh baj az van. Csak az okát nem tudom.-mondtam.
-Akor én most magatokra hhagylak titeket.-és kiment.
-Szóval?-kérdezrm.
-Èn..én.. sajnáloom.. részeg voltam.... nem tudom hogy voltam rá képes nem is emlékszem....nem gondoltam bele akkor, mert részeg voltam...fogalmam sincs miért tettem... a pia vezérelt...-zokogott.
-Miért ittatok?-kérdeztem.
-Nemtudom.. Először csak egy pezsgő volt, majd kezdett eldúrvulni...-szipogott.
Kirohantam, vissza Harryhez. Louis bement Dórihoz.
Harry még mindig sírt. Odasétáltam és legugoltam elé.
-Nézd Szandi én nagyon szeretlek, mindennél joban, de ha most itthagysz azt nem élem túl. Megértem, hogy haragszol, és most utàlsz, de kérlek bocsáss meg nekem.-mondta.
-Ènis nagyon szeretlek Harry, de nemtudom, hogy bízhatok-e benned..-mondtam.
-Bízhatsz bennem ígérem.
-De ha megint eljátszod velem? Ha valamikor berugsz mindig összefekszel valakivel?-kérdeztem.
-Nem. Megígérem több ilyen nem lesz. Soha nem csináltam ilyet, nemtudom mi történt. Kérlek bocsàss meg!?
-Nemtudom Harry. Hagyj időt gondolkodni.
-Kérlek szzerelmem netedd ezt velem.-kérlelt.
-Az átkozott életbe, hogy ennyire szeretlek.-mosolyogtam.
-Szóval akor megbocsájtasz?-kérdezte.
-Meg, de ha mégegyszer eljátszod...
-Nemfogom-mosolygott. Odaugrott, felkapott, majd megcsókolt.
Dóriék is kibékültek. Louis megbocsjtott, mert tudja milyen ha részeg vagy. A végén minden jó lett. (Vagymégsem)

*********Egy héttel később.**********

*Dóri* 
A fiúk a stúdióban voltak. Màr hajnalban elmentek. Èn azóta nem aludtam. Egyszercsak görcsbe rándult a gyomrom. Rohantam a WCre és hánytam. Èn már tudtam miért van, de nem mondtam senkinek. Szandi fölkelt és berohant hozzám.
-Dóri! Jólvagy? Mitörtént? Beteg vagy? -kérdeztem.
-Nem, nemvagyok beteg, minden oké.-mosolygott.
-Biztos? Nehívjak orvost?-kérdeztem.
-Nemkell jólvagyok. Viszont elkell mondanom valamit.-mondta.
-Igen? Mond!-keztem megilyedni.
-Azvan, hogy én... TERHES vagyok!.........

3.rész

Sziasztok! Meghoztam a kövi részt! Remélem tetszik :D Elnézést a helyesírási hibákért, de laptopról még nem írtam :DD Eztmég szokni kell. XD

3.rész
*Szandi*
A buli már javában tartott.A társaság nagyrésze elég részeg volt, köztük Harry és Louis is. Kezdtünk értük aggódni. Kimentem a konyhába, és behoztam még egy pár piát. Harry is akart venni, de nem engedtem, ahogy Dóri sem Louis-nak.
-Harry ne igyál többet! Hót részeg vagy.-szóltam rá.
-Nyugi cica, jólvagyok.-vigyorgott.
-Nem! Elég volt, gyere felviszlek a szobádba.-kezdtem el húzni felfelé.
Rámnézett mint egy megsértődött kisfiú, és csak duzzogva jött utánam. Bevittem a fürdőbe.
-Vetkőzz le, kapsz egy hideg zuhanyt.-szóltam rá.
-Vetkőztess te, úgy sokkal jobb.-vigyorgott megint.
-Harry ne szórakozz! Gyerünk irány zuhanyozni.-löktem be a hideg víz alá.
Miután lezuhanyzott vacogva, libabőrösen kijött. Becsavartam egy törölközőbe, majd leültettem az ágyára. Kerestem neki tiszta ruhát, és hozzávágtam.
-Kössz.
-Jobban vagy már?-kérdeztem.
-Igen, köszönöm ez kellett. Szeretlek!-vigyorgott.
-Énis téged.-odasétáltam majd megcsókoltam.
Már alsóban ült az ágyon és csak bámult a semmibe.
-Miért nem öltözöl már fel?-kérdeztem.
-Mert így jobb.-mondta.
-De így nem mehetsz vissza.-vigyorogtam rajta.
-Nembaj, én tudok egy sokkal jobb elfoglaltságot.-nézett perverzen.
-Bolond vagy!-nevettem el magam.
Fölállt az ágyról, mellém sétált és megcsókolt.  Visszacsókoltam. Kezdte elmélyíteni csókunk. Ledöntött az ágyra és folytatta. A nyakamat kezdte csókolgatni, amitől akaratlanul is sóhajtoztam. Kezdett eldurvulni a helyzet. Rajtam már csak bugyi volt és melltartó, rajta meg még mindig csak alsó. Hirtelen kapcsoltam mit is készül tenni, mire ellöktem és felültem. Talán kicsit túlreagáltam.
-Mi a baj?-kérdezte kétségbeesetten.
-Én...én...-nemtudtam megszólalni.
-Leállhatunk, ha nem akarod.-mosolygott kedvesen.
-Nem..én...csak...én...én... félek.-mondtam szégyenlősen.
-Nyugi, nem lesz baj. Vigyázok rád. Okés?-nyugtatott meg.
Csak bólogattam. Visszadőltem az ágyra, ő pedig fölém mászott.....
-Mehet?-kérdezte.
Féltem. Gondolkodtam kicsit, majd bólogattam.
-Biztos? Abbahagyom. Szólj ha baj van!-szólt rám.
-Rendben...-sóhajtottam.
Kérdőn rámnézett, csak bólintottam.
Fájt, iszonyatosan fájt. Bármennyire is nem akartam, hogy lássa, összeszorítottam a szemem, de egy könnycsepp kigördült rajta. Azonnal megállt, felült és felültetett.
-Jólvagy? Kértelek, hogy szólj, ha baj van.-mondta kétségbeesetten, és simogatta a karom.
-Nem nincs baj, jólvagyok.-mondtam.
-Biztos?-kérdezte.
-Igen, nyugi.-megcsókoltam és visszadőltem.
Mikor vége lett fáradtan dőlt le mellém.
-Bánod?-kérdezte.
-Nem, egyáltalán.-mosolyogtam.
-Le kéne menni a többiekhez, lassan felfog tűnni nekik, hogy eltűntünk.-mondta.
-Okés, igazad van, mennyünk.-mondtam.
Felöltöztünk és lementünk a többiekhez.
   Nem nagyon tűnt fel senkinek, hogy eltűntünk, még Dórinak sem. Úgy viselkedett, mintha kb. 5 percig tűntem volna el. Nembántam, majd úgyis beszélnem kell vele. Ha kíváncsi lesz rá miért tűntem el, majd rákérdez.

*Dóri*
Felvittem Lou-t a szobájába. A kezébe nyomtam egy citromot. Beleharapott, kicsit szitkozódott, majd kidobta. Pár perc múlva jobban lett. Eddig csak egyszer volt igazán részeg, azóta tudom, hogy, hogy kell kijózanítani.
-Köszönöm.-mosolygott.
-Jobban vagy?-kérdeztem.
-Igen. Mindig tudod mit kell tenni.-mondta.
Odasétáltam és megcsókoltam. Maga alá rántott, majd fölém mászott és megcsókolt. Tudtam mire készül..megint..de most nem ellenkeztem. Nem tudom miért. Talán mert szülinapja van, és megérdemli. A nyakamat kezdte csókolgatni, míg én kihasználva az alkalmat, lehúztam a pólóját. Ő is lekezdte levenni az enyémet, majd a nadrágomat, és én az övét, és így tovább. Már fehérneműben voltam és ő alsóban.
-Biztos, hogy készen állsz?-kérdezte.
Válaszul csak elmosolyodtam, és megcsókoltam. Vette a célzást. 
  Fájt, de nem annyira. Azt hittem rosszabb lesz. De a fájdalom sem tartott sokáig. Mikor végeztünk. fáradtan feküdtünk az ágyon.
-Jól vagy?-kérdezte.
-Soha jobban.-mosolyogtam.
-Le kéne mennünk. Szandinak és a többieknek felfog tűnni, hogy eltűntünk.-montam.
  Felöltöztünk és lementünk. Senkinek sem tűnt fel, hogy eltűntünk, még Szandinak sem. Ezen mondjuk meglepődtem, de nem szóltam. Ha kíváncsi rá, úgyis megkérdezi, és akkor majd megtudja.
A buli többi része gyorsan elment. Igaz hajnali 5-ig buliztunk, de jó volt. Később már a fiúk nem ittak olyan sokat. A másik 3 fiú itt aludt. Reggel..ami délután 2-kor volt.. ők is hazamentek. 
Éppen valami ebédet próbáltam csinálni mikor egy fej jelent meg a konyhaajtóban.
-Beszélhetünk?-kérdezte Szandi.
-Persze, mondd.-mosolyogtam.
-Az estéről van szó!-mondta.
-Arról nekem is van mit mesélni.-mondtam.
-Télleg? Mirörtént? Nem várj előbb én.-mondta.
-Oké, de mondd már. Mivan?-szóltam rá.
-Megtörtént!-vigyorgott.
-Mi?-pislogtam.
-Jajj, necsináld már. Szerinted?-mondta.
-Télleg? Komolyan? Nem csak hülyítesz?-kérdeztem.
-Halál komoly.-mosolygott.
-Ááááááááááááááá!-ordítottam és ő is.
Na és veled mivan?-kérdezte.
-Velem is dettó ugyanez!-vigyorogtam.
-Ááááááááááááááááááá!-ordítottunk megint, mire a fiúk berohantak.
-Mitörtént? Baj van?-kérdezték kórusban, mire elröhögtük magunkat.
-Neem, dehogyis nyugi.-mondtunk szintén kórusban, majd odamentünk és megcsókoltuk szerelmeinket.

2.rész

Sziasztok! Meghoztam a 2.részt! Ez is egy elég rövid rész lesz valószínűleg, de karácsony van, és nemigazán ezen jár az agyam.... Remélem tetszik a blog, a rész megmindenmás!! :D Boldog karácsonyt mindenkinek!! :D

2.rész

*Szandi*
Reggel mikor felkeltem, szerelmem már nem volt mellettem. Lementem a konyhába. Nagyon jó illat fogadott. Harry ott sürgött-forgott a konyhában egy szál alsóban.
-Jóreggelt cica!-szólt vigyorogva.
-Jóreggelt! Mijót főzöl?-kíváncsiskodtam.
-Csak egy kis melegszendvicset és szalonnás tojást reggelire!-mondta.
-Többiek?-kérdeztem, mert feltűnt, hogy még nincsenek lennt.
-Még alszanak.
-És mi a mai program?-kérdeztem.
-Délelőtt valami kirándulás, vagy csak séta a parkban, 4-en, déltuán valami filmezés, aztán Dóri elviszi Lou-t míg mi előkészülünk a bulira.-vázolta a mai napot.
-Ahha oké értem. És akkor holnap karácsonyozunk?
-Igen. Tudod, hogy Lou nemszereti egyszerre tartani a a 2 ünnepet!?
  -Igen tudom.-odasétáltam majd megcsókoltam.
Megterítettem az asztalt. Közben a többiek is felkeltek. Leültünk reggelizni, megbeszéltük a mai napot, persze az estét nem. Megreggeliztünk, én elmosogattam. Hirtelen két kezet éreztem meg a derekamra fonódni. Úgy megijedtem hogy leejtettem egy poharat. Szerencsére nem tört össze.
-Nyugi cica, csak én vagyok.-puszilt bele a nyakamba.
-Ne csinálj ilyet mégegyszer mert összetörök valamit.-szóltam rá.
-Neharagudj rám.-villantott egy mosolyt.
-Tudod, hogy nem tudok!-mondtam vigyorogva.
Végeztem a mosogatással, megbeszéltük a többiekkel a sétát, elkészültünk, majd elmentünk.

*Dóri*
Séta után megebédeltünk egy étteremben. Hazamentünk, beraktunk egy filmet majd megnéztük. A végén megbeszéltük, hogy mi elmegyünk Louis-val sétálni addig a többiek előkészülnek a bulira. ELmentünk sétálni, majd úgy másfél óra séta után megcsörrent a mobilom.
-Szia Szandi.-szóltam bele.
-Szia Dóri. Jöhettek mi kész vagyunk.-tért egyből a lényegre.
-Okés lassan elindulunk.-mondtam.
-Jólvan, de azért siessetek.-szólt rám.
-Jólvan okés, most leteszem puszi.
-Oké szia.-és letettem. 
Elindultunk vissza a házba. Otthon teljes sötétség és csend volt. Lou belépett és felkapcsolta a lámpát.
-Meglepetés!-ordított mindenki kórusban.
-Boldog Szülinapot Lou!-léptem oda hozzá és megcsókoltam.
Mikor felfogta mi is történik, elkezdődött a buli. Mivel mi még nem iszunk, nekünk kellett a fiúkra figyelni. Louis elég sokat ivott, de Harry is. A buli kezdett eldurvulni...

1.rész

Meghoztam/hoztuk az 1. részt. Ez még elég rövid de majd később lesz hosszabb.... 

*Dóri*
Korán értem haza a suliból, a fiúkkal közös házba , mert elmaradt az utolsó két órám. Szandi még nem volt otthon, de  a fiúk már igen. Nálunk voltak a többiek is. Az előtértben vettem le a cipőm, mikor nagy nevetgélést hallottam. Bementem, láttam, hogy felelsz vagy merszet játszanak. Nem vették észre, hogy megjöttem.
-Látom jó a hangulat!-mondtam mosolyogva.
Lou amint meglátott, felpattant, odarohant és felkapott. Megcsókolt, majd kezemnél fogva odahúzott a többiekhez. Mindenkit megöleltem, majd leültem én is játszani.
-Szandit hol hagytad?-kérdezte Harry.
-Kivételesen több órája van.-válaszoltam.
-És mikor jön?-kérdezte.
-Kb. fél óra..-mondtam.
Folytattuk a játékot. Nemsokkal később megjött Szandi. Harry az ajtónyitásra egyből odarohant. Csak egy cuppanást lehetett hallani, majd kézen fogva besétáltak. Ő is megölelve köszönt mindenkinek. Felment a szobájába, lepakolt, majd lejött ő is játszani.  Még egy ideig játszottunk, aztán a 3 fiú hazament. Felmentünk a szobáinkba. Mivel már elég késő volt, elmentem lezuhanyoztam, fogat mostam, felöltöztem és kimentem. Lou is elment lezuhanyozni. Én már ágyban voltam mikor kijött egy szál boxerben, ahogy szokott..  Fölém mászott majd megcsókolt. Már tudtam mit akart, láttam a szemében, megismertem ezt a nézést, már nem először fordult elő.
-Lou, tudod, hogy erre még nem vagyok kész!-szóltam rá.
-Tudom, de addig fogok próbálkozni, míg egyszer eljön az ideje.-súgta és megcsókolt, majd ledőlt mellém és átkarolta a derekam. Így aludtunk el.

*Szandi*
Mikor hazaértem a suliból, Harry már rohant is az ajtóhoz. Itt voltak a többiek is. Köszöntem nekik. Leültünk játszani, majd a 3 fiú hazament. Már elég késő volt. Elmentem lezuhanyoztam, fogat mostam majd pizsiben kimentem. Harry is bement, majd kijött a pizsijében, ami egy boxerből állt. Bebújt mellém az ágyba, a mellkasára hajtottam a fejem, átkarolt, majd elaludtunk.

Bevezető!:)

Sziasztok!
Ez a blog a 2 magyar lány életéről fog szólni, és persze a One Direction-ről. A blog címe elég egyértelmű, de ha mégsem majd később kiderül. :) A két magyar lány Szandi és Dóri néven lesz olvasható. A fiúké a bandából nem változik..:)Egy kis ízelítő :DD

*Szandi*
Hey. Sziasztok. A nevem Szandi. A legjobb barátnőmmel Dórival még csak nemrég múltunk 15 évesek, de már elég önállóak vagyunk. Mindkettőnknek elege volt az otthoni drámákból, így közös elhatározás alapján megszöktünk. Nem valami kis piti terv volt, hogy a szomszédba megyünk. Kirepültünk Londonba.  Később mikor már kezdtek hiányozni kicsit azért mégis a szüleink, telefonáltunk. Megbeszéltünk mindent, volt pár sornyi ordítás is, de nemvolt rendőrség. Ez talán csak azért volt, mert hagytunk levelet, miszerint elmentünk, majd ha úgy gondoljuk keressük őket és ők ne keressenek minket. Nem gondoltam, hogy be is tartják, de mégis... Így történt, hogy most itt vagyunk Londonban a legjobb helyen, hiszen itt él a kedvenc bandánk a One Direction. Történetesen ismerjük is már őket, túl jól. Annyira, hogy együtt járok Harry-vel, Dóri pedig Louis-val. Igen a világ 2 legszerencsésebb lány vagyunk. Azóta elhiszem: Az álmok néha tényleg valóra válnak!

*Dóri*
Halihóó! Dóri vagyok :) Még csak nemrég múltam 15 éves de a legjobb barátnőmmel Szandival kint élünk Londonban. Ez azért van így mert elegünk lett a családi drámákból, és elszöktünk. Később aztán mindent megbeszéltünk, kibékültünk. Haza persze nem mentünk, de a szüleink mindenben támogatnak. Itt járunk melózni, és esti gimibe, hogy legyen miből fenntartani a lakást. Nem mintha annyira kéne, hisz a barátaink elég jól keresnek, de azért mi is kivesszük a részünket a melóból. Történetesen a One Direction 2 tagjával járunk együtt. Soha nem gondoltam volna, hogy pont két 15 éves lánnyal lesznek együtt, de ilyen a sors. Mi vagyunk a legszerencsésebb tinik a világon. London és a One Direction a 2 legjobb dolog ami valaha is történhetett velünk. Harcolj az álmaidért mert néha tényleg valóra válik!! :D