Halihó! Meghoztam egy újabb részt.:) Eredetileg a 20.-nál le akartam zárni, de úgy döntöttem, még írom.;)
Jóolvasást! :*
*Szandi*
Nagyon boldog voltam, ahogy Harry is. Mindenki örömmel fogadta a picit. De ahogy minden jónak, ennek is vége szakadt, mikor a fiúk tovább mentek a turnén. Mi egyre közeledtünk az esküvőhöz, és már nagyon tervezgettük. Ahoz, hogy Dórival bárhova is tudjunk menni, vagy bármit csinálni, kénytelenek voltunk felbérelni egy bébi csőszt. Nagyon ért a gyerekekhez, és nagyon aranyos. A picik is szeretik, és mindig elvannak vele. Mi most is vásárolni voltunk, ahogy szinte minden nap, mert valamit minden nap veszünk az esküvőhöz. Most éppen étkészletet jöttünk venni. Vásárlás közben megbeszéltünk, hogy mivel már elég régen voltunk, így este el kéne menni bulizni. Közben a fiúk is hívtak, hogy este hazajönnek, és holnap lesz egy szabadnapjuk, de este már koncert. Már a fiúkkal is lebeszéltük a bulit, így 4-esben megyünk este. A következő üzlet ahova bementünk egy ruha bolt volt. Gondoltuk veszünk valamit estére. Mikor megvolt mindkettőnk összeállítása, elindultunk haza. Az idő jó volt, a nap sütött. Már a buli helyszín is megvolt. Egy közeli klubba megyünk. Hazaértünk, csináltunk kaját, megvártuk a fiúkat, ettünk, megbeszéltük a bébi csősszel, aki amúgy Abigel, hogy ma valószínűleg egész éjjel mellettük kell lennie, mert mi majd valamikor hajnalban hazaérünk. Felmentünk öltözni, addig a fiúk is elmentek haza, készülődni. Egy órával később már lent álltak a nappaliban, és minket vártak. Rá fél órára, mi is lementünk, már készen a nappaliba. A fiúk tátott szájjal néztek ránk. Mi csak mosolyogtunk, majd kézen ragadtuk őket, és elmentünk.
Dóri
Szandi 
*Louis*
Harry-vel csak vártunk a nappaliban, mire nagy nehezen megérkeztek a lányok. A szánk is tátva maradt. Gyönyörűek voltak. Ezért megérte várni. Örültünk, hogy végre bulizhatunk egy jót, és még csak a kicsikért sem kell aggódni.
-Meddig terveztetek maradni?-kérdeztem hátrafordulva, mert a két lány sétált mögöttünk, mi pedig Harry-vel elől.
-Ameddig meg nem unjuk. Valamikor hajnalban, majd hazamegyünk.-válaszolt Szandi.
-És ki fog haza navigálni?-várta be Harry Szandit, majd kézen fogva sétáltak tovább, ahogy én és Dóri is.
-Mi nem iszunk olyan sokat, de nektek sem kéne annyit. Holnap este még fellépés.-magyarázott Dóri.
-Nyugi, estig még bőven kigyógyulunk a másnaposságból.-mondtam.
-De azért annyira ne legyetek másnaposak. Mi sem vagyunk oda azért, ha olyan részegek vagytok. A kicsiknek meg főleg nem tesz jót, ha ezt látják.-magyarázták a lányok.
-Jólvan, nyugi, nem fogunk sokat inni.-mondtam.
Bementünk a klubba, mert közben oda értünk. Majd a pulthoz vettük az irányt, és kikértük az első kört. Már a sokadik körnél jártunk, mikor bementünk táncolni. Talán ez volt a legrosszabb amit tehettünk, mert olyan történt, aminek súlyos következményei lesznek, mert elég nagy hiba volt.....
Halihó. Itt egy rész! :) Már nem sok lesz, mert nincs hozzá kedvem.;DD Ez viszont egy szerintem ritka gagyi rész lett, de mindegy.:/ :D Jóolvasást! :) :*
*Dóri*
Harry bejött, közölte, hogy Pezz kint vár, így én kimentem, hogy elmondjam neki a dolgokat.
-Na, hogy van?-ugrott egyből elém.
-Nincs túl jól. Most még alszik, de aztán amint felkel, lesz egy rakás vizsgálat, és lehet, hogy már ma megszül.-közöltem amit tudtam.
-Értem. És az annyira nagy baj lenne neki?-kérdezte.
-Annyira nem, mert már azért lassan amúgy is ideje lett volna, de még így is koraszülött lehet a pici, aminek súlyos következményei lehetnek.-mondtam.
-Remélem nem lesz semmi baj.-látszott, hogy aggódik Szandiért. Leültünk, és kibeszéltük ezt a témát. A nővérek folyton ki-be járkáltak.
*Harry*
Nagyon aggódtam Szandiért. Féltettem őt is, és a picit is. Bejött egy nővér, elmagyarázta a dolgokat. Elmondott mindent, ami eléggé megrémisztett. Féltem, hogy valami baja lesz a picinek. Az nővérek sorba jöttek, majd mentek. Mind valamit írogatott, nézegetett. Egy ideje már végre nyugi volt. Egyre csak vártam, hogy felébredjen. Fogtam a kezét, és ültem mellette az ágyon.
-Minden rendben lesz.-suttogtam inkább magamnak.
-Harry?-hallottam meg gyenge hangját.
-Itt vagyok!-álltam fel, és hajoltam fölé.
-Mi történt?-kérdezte.
-Összeestél otthon, és behoztak a kórházba. Hogy vagy?-érdeklődtem.
-Rosszul. Szédülök, és fáj mindenem.-mondta.
-Szólok egy orvosnak.-indultam el kifelé. Még hallottam egy rekedt "oké"-t majd kijöttem. Elmagyaráztam Dóriéknak, hogy felkelt, de nincs jól, majd ők elmentek haza, mert a buli tart, és nincs aki rendet tegyen. Én pedig mentem egy orvos után kutatva. Amint megtaláltam egyet, behívtam Szandihoz. Megvizsgálták, kérdezgették, vért vettek, és infúziót kapott. Amit eddig is kapott, csak már lement. Kiment az orvos, majd egy újabb fél óra elteltével visszajött, két nővérrel, akik Szandit vizsgálták, míg az orvos magyarázott.
-Úgy néz ki, befog indulni a szülés, még ma.-közölte.
-Még ma?-döbbentem le.
-Attól tartok igen, de nem kell aggódni, nincs sok esély rá, hogy bármi baj lesz.-magyarázott tovább.
-Rendben, köszönöm.-mondtam. Szandit előkészítették, majd egy szülő szobába tolták. Szerette volna, ha én is vele vagyok, így mentem én is.
**********************5nappal később*************************
Boldogan sétáltunk ki a kórház kapuján, és indultunk el haza. Hála az égnek semmi komplikáció nem volt. Büszke voltam Szandira, hogy képes volt mindenre. Büszke voltam a gyönyörű kislányunkra, akinek mosolya mint az anyjáé, és azt mondják, a szeme épp úgy csillog, olyan zöld, mint az apjáé. Augusztus 29-én jött baba, vagyis Liam-mel egy napon lesz a szülinapja.
************************2 hónappal később*************************
Alig vártam, hogy otthon legyek, Szandival, és a picivel. Életeim otthon voltak, Szandi egész nap takarított, főzött, és a picivel foglalkozott, míg én csak interjúról, interjúra mentem. Csak lerúgtam a cipőmet, és mentem fel a szobába. Szandi ült az ágyon, és épp öltöztette a picit, aki csak kacarászott, mert az anyukája hosszú haja csikizte arcát. Leültem mellé, megcsókoltam, majd ölembe vettem a kislányomat. Hope Angel Styles. A mi drága kincsünk.
